Megjöttünk. Nem volt semmi ez a hétvége. A háziak nagyon türelmesek és kedvesek voltak, ezzel együtt ez a hétvége a kísértéseké volt. Péntek este kapásból étterembe mentünk, méghozzá igazi magyaros étterembe. Nem volt könnyű olyasmit választani, amin nincs se szósz, se sok zsír. Végül is roston sült pulykamellet kértem, köret és minden nélkül, és kértem, hogy zsírmentesen csinálják, ha lehet. A pincérnek szeme sem rebbent, látszott, hogy nem én vagyok az első őrült még ebben a kisvárosban sem. Mondanom sem kell a többiek pontosan azt ették, amitől én is ilyen bucira híztam és aminek, mindnek rettenetesen jó illata volt. Én, a szomszéd asztal mély felháborodására leitattam minden maradék zsíradékot a pulykamellrőlJ)
Szombaton délelőtt kávé, vitamin ital és sok víz ebédre joghurtot ettem, csemege karajjal (amit vittem magammal) és paprikával, mert protein-zöldség napom volt. Napközben 3 órát mászkáltunk, bejártunk hegyet, völgyet, szerintem legalább 15-20 kilómétert, jó tempósan, amiben volt 8 emeletes várlépcsőmászás is. Délután viszont cukrászdába mentünk és mindenki sütizett és fagyizott. Néztem a somlói, süti és fagyi halmokat és nem történt semmi. Arra gondoltam, hogy én nem tartozom senkinek semmivel. Ha holnap, vagy akkor ott, úgy döntök, hogy elég volt kérek valamit és kész. Ha úgy döntök, abbahagyom az egészet, abbahagyom és kész. Én ettől nem leszek kevesebb és nem fogom magam leértékelni. Ez a gondolat, a saját szabadságom annyira megnyugtatott, hogy gond nélkül, mosolyogva néztem, ahogy esznek és nem szenvedtem. Megálltam, és jól esett, hogy meg tudtam állni. Csak mellékesen mondom, hogy én nem kívánom leértékelni ezeket a dolgokat. Nem hiszem, hogy segít nekem, ha átmegyek a másik végletbe és papolni kezdek majd másoknak a cukor és zsír ártalmairól. Szemforgatásnak tartanám, mert szerintem hozzátartoznak az élethez, és ha majd tehetem, bizony fogok enni sütit is, velős csontot is, libamájat is fehér kenyérrel. Csak talán nem fogok függeni tőle. A tagadás mindig gyanús.
Remélem nem unalmas ez az ideológiai fejtegetés, de az ember fejében sok minden megfordul, amikor körülötte gesztenyepürét nyomnak egy protein-zöldség naponJ
Este beszélgetés közben viszont megittam két pohár száraz vörösbort. Ennyi csalást megengedtem, gondolom a rengeteg mászkálás kompenzálta.
Nem írtam a súlyomról, mert szombat reggel megjött. Be van dagadva a lábam és a hasam, mint rendesen, innentől csak spekuláció, hogy mennyi víz van bennem.
Félreértés ne essék, a két pohár boron kívül minden szabályt betartottam, nem aggódom. Ma, vasárnap reggel 70.4 kiló voltam, ha csak egy liter víz van bennem is jól haladunk, én azt olvastam, hogy átlag másfelet raktároz a szervezet, de ha valaki túlsúlyos 1-3 liter között. Szóval se nekem, se másnak nem jó, ha feltételezek dolgokat, pár nap múlva kiértékelhetem mi történt és ha tévedek korrigálhatom.
Ma délelőt strandra mentünk, ahol mindenki lángost és pizzát evett. Ekkor már csak nevetgéltem magamban. Ha valaki eltervezte volna, hogy tudatosan próbára tesz sem tehette volna jobban. Én vidáman iszogattam a szénsavmentes vizecskémet, és amikor visszamentünk a házba az előző napról megmaradt húsokból ettem. Ma este, már itthon megint Tandoori csirkemellet eszem, mert nem lesz időm főzni, viszont holnap kimegyek a piacra és csinálok valami finomat. Addig is szép álmokat és kitartást másoknak is!
